VIII. tétel: Kora újkor:
A, Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések; okai és következményei?

      A nagy földrajzi felfedezések:
          1471
, az Egyenlítő áthajózása (portugál hajósok)
          1487, Jóreménység-fok elérése (Bartolomeo Diaz)
          1492, az Atlanti-óceán áthajózása; Amerika felfedezése
(Kolumbusz Kristóf 5-ször járt Amerikában. Amerika Amerigo Vespucci-ról kapta a nevét, mert ő jött rá arra,
  hogy
az új terület nem India)

          1498, Afrika megkerülésével elérik Indiát a portugálok (Vasco Da Gama)
          1513, A Panama-szoros áthajózása (Balbon)
          1519-1522, a Föld körbehajózása (Magellán, Sebastian Delcanot)

      A felfedezések okai, előzményei:
              -
A kontinentális munkamegosztás kezdete,
              - Az atlanti kereskedelem fejlődése

   - A törökök ellenőrzésük alá vonják a keleti kereskedelmet (1453 után)
   -
Kialakul az “aranyéhség”: a nemesfém pénz formájában kiáramlik Európából
   - Új utak keresése Kelet felé
   - Technikai fejlődés: új hajótípus ( Karavella)

A navigáció fejlődése: iránytű, új térképek, csillagászati teleszkóp,
                                     tengerészeti
iskolák indítása

Kedvező politikai feltételek (Portugália és Spanyolország között)
         1494, A Tordesillas-i szerződés: a spanyol és portugál vetélkedések lezárása

  A felfedezések következményei:
    1, A felfedezések hatása Amerikában:
          - a spanyol hódítók (konkvisztádorok) megjelenése
           (1519: Cortez; 1523: Alvarando; 1531: Pizarro; aztékok, maják, inkák.)

          - A felfedezett területek kirablása
          -
A bennszülött (indián) kultúrák kiirtása, mészárlások, betegségek, rabszolgamunka

  A gyarmatosítás kezdete:
       -
Gyarmat: olyan politikai és gazdasági önállóságától megfosztott terület, amely az anyaország
          érdekeinek rendelődik alá

       - Ültetvényes gazdálkodás kialakítása
       -
Monokultúrális gazdálkodás: csak egyféle növényt termesztenek
         (pl.: dohány, gyapot, cukornád)
       - Rabszolgamunka elterjedése, fekete (néger) rabszolgák beáramlása Afrikából

  2, A felfedezések hatása Európában:
          - Új növények megjelenése, megismerése:
             kukorica, burgonya, dohány, paprika, paradicsom, tök, gyapot, ananász, kaucsuk, vanília, kakaó.

          - Árforradalom: a nemesfémek beáramlása csökkenti a pénz vásárlóértékét, ezért az élelmiszerek és az iparcikkek ára emelkedett.
            (elsősorban az élelmiszer-árakat érintette ez)

          - A kontinentális munkamegosztás erősödése
          - Új üzemszervezeti forma kialakulása; a manufaktúra
           (a “manu facere” = kézzel csinálni, a kézzel végzett munka szavakból származik)
          à kézzel végzik a munkát
          à van munkamegosztás: a munkafolyamatot részekre osztják,
               egy munkás csak 1 részfolyamatot végez
          à olcsóbb, gyorsabb, nagyobb tömegű termelés
          à az üzem, a nyersanyag, a szerszámok és a késztermék a tőkés
               vállalkozó tulajdona
          à a termelést bérmunkások
végzik.

- a tőke forrásai:
        -
a rabszolga-kereskedelem,
        - a gyarmatok kifosztása,
        - a kalózkodás.

   Bekerítések Angliában:
      -
a földesúr elveszi a közös legelőket, a parasztok földjeit, majd elkeríti ezeket,
         és juhokat tenyészt rajtuk.

   Eredeti tőkefelhalmozás:
     -
az a történelmi folyamat, melynek során a parasztokat és a kézműveseket megfosztják termelőeszközeiktől,
       a tőkés vállalkozók kezén felhalmozódik a termelőeszköz, illetve a termelőeszköz
       megvásárlásához szükséges tőke (pénz).

   A világpiac kialakulása:
     -
Az Atlanti-óceánon keresztül kialakul a világkereskedelem Európa, Amerika, Afrika és Ázsia között

   Új kereskedelmi központok:
        1
, Amszterdam,
        2, Antwerpen,
        3, London

A társadalom új csoportjai: tőkésvállalkozók és bérmunkások

VIII. /B, Melyek a reformáció kiváltó okai, főbb irányzatai?
        Vázolja a reformáció politikai és kulturális jelentőségét!

  1, Németország a 16. században:
        -
területi és politikai széttagoltság,
        - eltérő gazdasági fejlettség,
        - társadalmi ellentétek.

  2, A római egyház válsága:
        - elvilágiasodás:
             1. a cölibátusz (a papi nőtlenség) törvényének megszegése,
             2. a búcsúcédulák árusítása (a bűnbocsánat megvásárlása),
             3, Luther Márton fellépése 1517.október 31-én Wittenbergben
                       - célja: az egyház megreformálása.
                       - Tételei:
                            1
, Csak a hit által üdvözülhet az ember.
                            2, A hit egyedüli forrása a Biblia.
                            3, A bűnt csak Isten bocsáthatja meg (nem a búcsúcédulák)
                            4, Nincs szükség közvetítőre Isten és az emberek között.
                            5, Nincs szükség egyházi vagyonra.
                            6, A szentségek (7 db) közül csak a keresztelést és az úrvacsorát
                               
 tartja meg.

                        - Hatása:
                              -
Minden társadalmi réteg megtalálta a neki szóló tanítást

    Luthert egyházi és birodalmi átokkal sújtják, Bölcs Frigyes vette pártfogásába.
    Wartburg várában fordította németre a Bibliát.

    Kompromisszum (egyezség) a világi hatalommal

 - 1529, A birodalmi gyűlés szerint Luther hívei megtarthatják hitüket, de nem terjeszthetik.
    Luther hívei tiltakoztak a döntés ellen (protestáltak → protestánsok)
 - 1530, Az ágostai hitvallás: protestáns tanok összegzése (elfogadása Augsburg-ban)
 - 1531, A katolikusok és a protestánsok közötti fegyveres harc kezdete
 - 1555, Az augsburgi vallásbéke → a német vallási háború lezárása

   Kimondják, hogy a katolikus és a protestáns vallás egyenrangú

   “Akié a föld, azé a vallás.” → Lutheránus (evangélikus) egyház

    4, A svájci reformáció (a reformáció polgári irányzata):
          - alapítói: Ulrich Zwingli, Kálvin János
          - tételei:
                1, A predesztináció: az eleve elrendelés tana; az ember csak Isten akarata szerint üdvözül.
                2, Az eredményes munka Isten rendelése: a polgári foglalkozás és életmód erénnyé válik.
                3, Az egyháztanács létrehozása: konzisztórium, tagjai lelkészek, presbiterek
                4, A zsarnokölési elmélet felújítása
                5, Isten kegyelmét hirdette, elvetette a pápa fő hatalmát → kálvinista (református egyház)

    5, A reformáció radikális irányzatai Luther szerint:
              - A népi reformáció, vezetője Münzer Tamás
                           - Elvetették a csecsemő keresztelését → az újrakeresztelkedő (anabaptista) irányzat
                           - Az őskeresztény vagyonközösséget hirdették.
                           - Lázadás a feudális rend ellen. Következménye: a német parasztháború (1524-1525)

             -
Anti-trinitárius (szentháromság-tagadó) irányzat:
                          - Vezetője: Szervét Mihály
                          - Tagadták Isten és Jézus egylényegűségét és a szentháromságot (Atya, Fiú, Szentlélek)
                          - Következménye: az unitárius egyház kialakulása Erdélyben

       A reformáció hatása:
               -
a nemzeti nyelvek fejlődése (Biblia-fordítások),
               - az anyanyelvi oktatás fejlesztése,

      Az ellenreformáció:       a katolikus egyház tekintélyének helyreállítása, a hívek visszaszerzése

       1540, A jezsuita rend megalapítása:

                         - Alapítója: Loyolai Szent Ignác
                         - Célja: A katolikus világ egyesítése a pápa fennhatósága alatt
                         - Jellemzője: katonai fegyelem és hierarchia, oktatás, diplomácia, az uralkodók gyóntatása.

      A Tridenti zsinat (1545-1563):
              -
Az egyház erkölcsi megtisztítása
              - Az oktatás fejlesztése
              - A pápa főhatalmának megerősítése
              - Index: Könyvek jegyzéke
              - Inkvizíció: Szent törvényszék, vagyonvesztés

<< Vissza >>